@kommentes nikk:

A magyar piac olyan kicsi, hogy egy kezdő szerzőnél már 100 példány eladása is nagy eredmény. Arról nem is beszélve, hogy manapság az emberek alig olvasnak - és amit olvasnak, az is kb. a legalja.

Ha meg tudod írni a könyvedet angolul, akkor érdemes az Amazonnál próbálkozni, te határozod meg az árat, persze az Amazon leveszi a saját hasznát, de annyit megér a hatalmas potenciális érdeklődő elérése.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@Gösser söralátét: Ha én író lennék, és kijönnék egy új könyvvel, akkor csinálnék nagyjából egy ingyen honlapot sablonból, amin lenne egy kis ízelítő, bemutatkozás, pár ízléses grafikai elem, és középen egy hatalmas gomb, hogy letöltés, akár ingyen, de nyilván egyszerűen megoldható lenne, hogy mondjuk 3-500 forint a letöltés, vagy berakok egy támogatói linket, ahol lehet dobni egy ötszázast, ha valakinek úgy tetszik. Aztán fognék 150-200 ezer forintot, ami mondjuk töredéke egy magánkiadásnak, rálocsolnám fb hirdetésre, és várnám a hatást. Ha alig keresik, akkor kidobtam 150 rongyot, túlélhető, ha bejön, akkor meg bejött, és még haszon is lehet rajta. Kezdő, noname író könyvét amúgy is kb a rokonok veszik csak, teljesen felesleges a papírral meg kiadókkal hülyéskedni, nevesebb szerző meg simán árulhatja saját hatáskörben kiadó, terjesztő nélkül a könyvét elektronikus formátumban, így az 500 forintos árból 500 az övé, a kiadói 3000 forintos e-könyvből meg kapna saccra 200 forintot.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Leginkább az első bekezdésre reagálnék: Szinte ittam a szavaidat. Hasonló kérdésekre még sokkal cifrábbakat is szoktam megfogalmazni :).

Bejegyzés: „Csillagok, csillagok mondjátok el…” – gondolatok a könyvértékelésről

@MAXVAL birсaman közíró:

Itthon én is szoktam használni a 8 collos tabletemet, az ráadásul nem 1080, hanem 1200 pixel széles, de nem szoktam magammal vinni.

Én inkább javaslom neked is az epubot. Olvasáskor hatalmas előnye, hogy a betűméret változtatásakor újratördeli a sorokat (végtére is xhtml-alapú), ami a PDF-nél nem működik. Az epub és a PDF viszonya olyan, mint a disznóé és a kolbászé: a disznóból csinálhatsz kolbászt, de a kolbászból soha nem tudsz disznót csinálni.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Én mindenből pdf-et csinálok, ez a kedvencem. S tableten olvasok.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@Nprobe:

Tudom, én is a Calibre-t szoktam használni konvertáláshoz. Az epubok szerkesztéséhez pedig a Sigilt.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@Nprobe:

Én nem tapasztaltam káros hatást. Régen, még a CRT monitorok korában nagyon rossz volt a képernyőt bámulni, mert az ált. 80Hz körül villogott (ha ugyan nem csak 60-nal), amire az én szemem igen érzékeny volt. Az LCD-kijelzőknél/monitoroknál már nem jelentkezik a villogás, mert a LED háttérvilágítást sokszáz Hz-cel hajtják meg.

Aztán meg olvasás üzemmódban a kijelző melegebb színhőmérsékletre vált, de pl. az általam használt Moon+ Reader olyan telefonokon is csökkenti a kék szín arányát, amelyek alapból nem tudnjék a Read Mode-ot.

Az AMOLED kijelzők hozták vissza némiképp a problémát, mert azoknál a tapasztalatom szerint a LED-eket a képfrissítési frekvencia 2-3-szorosával hajtják meg.

Van IPS és AMOLED kijelzős telefonom is. Ha az AMOLED-est gyorsan mozgatom a szemem előtt, látom a stroboszkophatást. Az IPS-kijelzősnél nem.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Calibre...
Mellesleg telefonon/tableten könyvet olvasni a szemed miatt nem annyira okos ötlet, mint bármilyen könyvolvasón.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Amíg az e-book 0-15%-kal olcsóbb, mint a nyomtatott, addig ne siránkozzon a "könyvipar", hogy nem veszik meg az emberek.
Minimum 40-45%-kal kellene olcsóbbnak lennie, de inkább több.
Mi nincs?
- nyomdai költségek (papír, nyomda, kötés, stb)
- logisztikai költségek (szállítás, raktározás)
Az egyetlen, amire szükség van, az a szöveg és egy tördelő-szerkesztő.
Most néztem meg, Tolkien Kullervo története pl. a Bookline-on pont ugyanannyiba kerül keménytáblás kötetként, mint e-bookként. Vicc.

Engem spec pont nem érdekel, hogy "de hát a papír illata", meg "milyen jó lapozni". Olvasni szeretek, de kizárólag e-book formátumban. Egyszerűen nincs helyem fizikai formában tárolni a könyveket, főleg, hogy a legtöbbet max egyszer olvasom el.
Ami értelmes áron van (értsd 500-1500 Ft), megveszem, a többit pedig letöltöm. Nem azért, mert nem engedhetném meg magamnak... De megnézem, mire költöm a pénzem. Majd ha tönkrementek a kiadók és a nyomdák, lemegy az e-book ára, mind meg fogom venni.
Másrészt mivel nagyon sok könyv nem is jelenik meg hivatalosan e-book formátumban, nincs más lehetőségem, mint letölteni valahonnan.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

A posztból:

"A könyv is drága, igen, ha nem olvassuk el. "

Ha elolvassuk, akkor is drága, mert ahogy gyűlnek a házban/lakásban, előbb-utóbb új könyvszekrényt kell venni. Arról nem is beszélve, hogy manapság már nemigen létezik olyan, hogy könyvtárszoba.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Régebben Kindle-en olvastam, s bár az olvasó még ma is megvan, ráuntam arra, hogy mindent konvertáljak mobi formátumba, mert a Kindle csak az Amazon formátumait ismeri, ráadásul az én Kindle-em még régebbi verzió (Touch), csak a mobit kezeli. Más olvasót meg inkább nem is veszek, mert túl drágák, főleg ahhoz képest, mennyivel többet tud egy okostelefon - plusz a telefon felbontása is nagyobb, szebbek rajta a betűk. Ugyan minek hordanék magammal a telefon mellett még egy könyvolvasót is?

Az epub sokkal kényelmesebb, nem proprietary formátum, plusz igen könnyen szerkeszthető, formázható a szöveg.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Magánkiadás lenne számodra a megoldás, de ahhoz buta vagy.
Sivalkodj.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Akkor most itt vagyok én íróként (eddig három könyvem, három regényem és egy dokumentumválogatásom jelent meg papíron), és szeretném elmesélni, mi a helyzet.
Íróként pár tízezer forinttal szúrják ki a szemedet. Ha eszed van, akkor még ezt sem fogadod el, mert megalázó. Helyette elmész egy hétig kubikolni a kőműves mellé, és 5 nap alatt megvan az a pénzed, amit a közel 4-5 hónapig vagy akár egy évig írt regényedért kaphatsz - hivatalosan.
Íróként azt mondom, igenis tölts le illegálisan, hadd menjenek tönkre a kiadók és a terjesztők, mint a két megemlíthető "profitéhező", akik elveszik a te tehetséged gyümölcsének közel 80-85 százalékát. Nem viccelek. A terjesztő és a kiadóvállalat akkorát hasít a te általad megtermelt 100 forintból, hogy ha a végén kapsz 15-öt, akkor örülhetsz. Nekik fejenként megvan belőle a 45 és a 40 százalék, miközben te, aki vért szenvedtél a történeteddel, lófaszt sem kapsz.

A mai világban a "milliomos leszek, megélek az írásból" felhangok feleslegesek. Tényleg egyszerűbb egy remek állás mellett írnod és INGYEN odaadnod a tehetségedet arra érdemes embereknek, akik el akarják olvasni és jól akarják közben magukat érezni. Sajnos, hosszú évtizedes pályafutásom alatt (ebből az első évtized volt termékeny kiadás szempontjából, már nem jelentetek meg könyveket) én is sokszor belemerültem ebbe az álomvilágba - de most vállalkozóként sokszor FÉL NAP ALATT többet keresek, mint anno bármelyik regényemmel/könyvemmel. És amíg ez az igazság, addig egy magamfajta író sosem fogja bánni, hogy illegálisan feltöltötték a legújabb könyvét és töltik lefelé az emberek.

Ennyi.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

@midnight coder:

Én is már szinte kizárólag angolul olvasok. Néha sikerül letölteni valamit magyarul, de gyakori, hogy ugyanazon szerzőtől sok mű már nem jelent meg magyarul, így aztán angolul folytatom - s épp ezért már eleve angolul keresek olvasnivalót.

A másik meg az, hogy nyomtatott formában el sem férne a házban a meglévő sok könyvem, pedig nem kicsi a házunk.

Nagy fájdalmam, hogy németül csak nagyon kevés olvasnivalót találok,

@MAXVAL birсaman közíró:

Nálam ez leginkább a 0 százalékot közelíti.

@Androsz:

Persze olvasom a magyarázkodást, hogy az elektronikus könyv előállítása is szinte annyiba kerül, mint a nyomtatotté, csak éppen nem hiszem el.

Egy átlagos terjedelmű nyomtatott könyvből pár óra alatt elkészítem az elektronikus verziót, pedig ebben a szkennelés és az OCR is benne van, míg a kiadó általában eleve fájlban kapja a kéziratot.

@kommentes nikk:

"A drága könyvek árában elsősorban a kiadó haszna van benne"

A kiadók meg a magas nyomdai költségekre panaszkodnak, ami jogos is lehet pl. az alacsony példányszámok miatt. Épp ezért sem kellene erőltetni a nyomtatott formát.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Biztos, hogy kell bele a pénz, a piac, máskülönben hogyan alakulnak ki fősodor tartalmak és a közönségük? Az doktrinálatlan tömegek a szélsőségek felé fordulnak, a populisták, furcsa gondolatok csapdájába esnek vagy elidegenednek.
Amúgy nem igazán érdekelnének a szerzők, pláne, hogy ma már csapatok hozzák létre a legfontosabb műveket.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Több ezer elektronikus könyvem van, ebből 1 % a legális letöltés.

Tessék alkalmazkodni, ennyi az egész.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

"Mondjuk, toronyórát gyártasz lánccal, erre valaki bejönne a boltodba, felnyalábolná az összes toronyórádat, és kiállna a sarokra ingyen osztogatni a járókelőknek. Nem háborodnál fel? "

Kár összekeverni a szelemi tulajdont a fizikai termékekkel.

Egyébként a könyvtár feltalálása óta nem igazán értelmezhető ez a dolog, mennyivel lesz több a zsebedben ha Béla letölti a könyvedet és elolvassa mintha Béla elmenne a könyvtárba, kikölcsönözné és elolvasná?

Üdv, egy zenész aki 20 éve el tudott adni CD-t ma meg az eszébe sem jut

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

A posztból kimaradt az a vonal, amikor a könyvet elektronikus formában árulnák, jóval kevesebbért. A nyomtatott könyv előkészítése során elérkezik az az állapot, amikor csak egy digitális könyvformátumú fájlba kell kimenteni az egészet, és mehet a boltba. A nyomdai tennivalók meg lettek spórolva. Persze, értem én, hogy a nyomdának ez kevésbé tetszik, bár néha azt halljuk, hogy púpozva áll náluk a munka, meg a kiadó is jobban le tudja markolni a saját hasznát, ha a könyv ára összességében magasabb, de ha az illegális letöltés akkora gondot okoz, akkor a kis haszon is haszon lehetne. A kiadónak nem kötelező a nyomda kedvéért könyvet kiadni, nekik a méltányos haszon lenne az igényük, elvileg.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Rinya, rinya, rinya. A drága könyvek árában elsősorban a kiadó haszna van benne, ez zavarja a többséget. Még tizenéve volt egy tárgyalásom egy konyvkiadoval egy akkor még hiánypótló szakkönyvről, az ajánlatuk 6 százalék volt! Akkor b+ inkább kocsmazassal töltöm az írásra szánt időt, ennyiért nem dolgozom. Maga az írás, főleg a szépirodalomnál ingyen van, a szerzőt szívesen támogatom, de kiadói könyvért nem szívesen fizetek, ha otezerbol 5-800 jut el a szerzőhöz, akkor nyalják ki. Amiért még főleg nem fizetek, az az e-konyv, annak kb nulla a költsége, és mégis képesek 3-4000-ert kínálni egy otmegás fájlt, hát álljon meg a menet, tördelő sem kell hozzá, elvégzi az adobe, ne vicceljunk már. A másik meg, hogy manapság már fű-fa író, nem fogok kiserletezgeni noname írókkal, különben is, ott ahol Tóth Kriszta jó szerzőnek számít, ott nekem ne mondják, hogy tegyek próbát ismeretlenekkel pénzért.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről

Igazából magyar nyelvû könyvet már jó pár éve nemigen olvasok, a szakirodalom eleve angolul van, de szépirodalmat is inkább így olvasok, mert segít a nyelvtanulásban. És csak elektronikus formában, mert így ha egy ismeretlen szóra rábökök, a szótár egybõl lefordítja nekem. Van pár magyar nyelvû könyvem, a MEK-rõl, Jókai és Rejtõ, de õket sem igazán olvasom a fenti okok miatt.

Bejegyzés: „De hiszen olyan drágák a könyvek!” – gondolatok az illegális letöltésekről